Csepregi diákok Szerbiában

Május hat, reggel hat. Ekkor indult az eddigi egyik legnagyobb kalandunk az iskolával, a Határtalanul kirándulás, melynek célpontja Szerbia.

Utunk nyugodtan telt, beszélgettünk, zenét hallgattunk. Több, mint négy órás út, illetve rövid várakozás után a határnál, érkeztünk meg első állomásunkra. Újdonsült idegenvezetőnkkel, Attila bácsival, is itt találkoztunk és látogattunk meg egy Szabadka környéki magyar iskolát. Megtudhattuk, hogy működik az ottani oktatás és körbe is vezettek minket az épületben.

Majd Szabadka központjában elsétáltunk a Ferences templomhoz. Megtekintettük belülről a magyar szecessziós városházát, sétáltunk a korzón, majd megtekintettük az úgy nevezett “mézeskalács” házat. Ettől nem messze, Mátyás király szobrát látogattuk meg.

Hajdújáráson, a Ludasi-tó mellett, Róka-tanyán egy kiállításon vettünk részt, ahol megismerkedhettünk az ottani állatvilággal és a természettel. Ezek után elfoglaltuk az első két napra szolgáló szállásunkat, Tóthfaluban.

Második napon elmentünk Zentára, ahol a toronyban megismertük részletesen a Zentai csatát, egy színvonalas kiállítás keretein belül.

Magyarkanizsán, egy traktoros túrán vettünk részt és látogattunk el Apró István tanyájára, ahol játszhattunk világbajnokságot nyert kuvasz kutyáival.

Ellátogattunk a Palicsi-tóhoz, ahol tettünk egy kisebb sétát, majd csoportokra szakadtunk és felfedeztük Szerbia legszebb és legnagyobb állatkertjét. A szállásra kifáradva tértünk vissza.

A harmadik napon Tóthfaluban a Mini-Délvidék szoborparkot tekintettük meg, majd Nándorfehérvárra mentünk, ahol megnéztük a várat. A vár tetejéről látni lehetett a Duna és Száva találkozását. A vár után a főtérre mentünk, vásároltunk és mentünk a következő szállásra, egy három-csillagos hotelbe, Újvidéken. Az utolsó éjszakánkat is itt töltöttük.

Az utolsó nap Péterváradra mentünk, ahol szintén megtekinthettük a várat és a kazamatában sétáltunk. Mire végig mentünk, közel tízezer lépést tettünk meg. Ezután Újvidéken tettünk egy nagy sétát, majd elindultunk hazafele: Út közben Szabadkán még megálltunk a zsinagóga megtekintéshez.

A határnál várnunk kellett másfél órát. Az út, bár hosszúra sikeredett és csak este fél tízkor értünk haza, nagyon jól éreztük magunkat és sok jó emlékkel tértünk vissza.